Utána a tervezett idő alatt sikerült összedobnom az angolórai csapatunk (igen, a legendás Five Forces) Team Logját egy 76 oldalas pdf-be... És lévén gyakorlatilag a szünet első napja, főzőcskézésbe fogtam: túrós tésztát kívántam:

Azért az nem két perc volt, amíg kisakkoztam, hogy a madarasteszkóban melyik terméket emeljem le a polcról, hogy az erősen hasonlítson a túró fogalmán nálunk értett dologra. De végül elég jól sikerült - a titok nyitja: mousse & fromage frais nature (a kis fehér pitli)
Aztán irány a két Szt. Lázár pályaudvar környéki grand magasin (A grand magasin címet a fontoskodó-pontoskodó francia definíció szerint olyan üzlet kaphatja meg, amely alapterülete 2500 és 92000 m² (miért is pont ennyi???lol) között van, valamint osztályokba rendezve széles és mély termékválasztékot kínál.) a boulevard Haussmannon, azaz a Galeries Lafayette és a Printemps - péntek délutáni, kora esti programnak azt hiszem, megteszi, már ha épségben és értéktárgyaival együtt odaér az ember:

Péntek délutáni csúcs az 1-es metró egyik közepesen forgalmas állomásán
A közismertebb, a Lafayette, a Groupe Galeries Lafayette csoport tulajdona, amely számos kereskedelmi (többek között a lépten-nyomon fellelhető Monoprix szupermarketlánc) és pénzügyi (hagyományos partnerség a BNP Paribasszal) érdekeltséggel rendelkezik. A csoport éves forgalma megközelíti az 5 milliárd (!) eurót, irányítása 2005 óta kizárólag a francia Moulin család kezében van... A Lafayette Haussmann üzletház a zászlóshajó, mely valójában több épületből áll, és amelynek története több mint 100 évre nyúlik vissza (de közel sem ez a legrégebbi ilyen jellegű üzletház Párizsban), napi látogatóinak száma kb. 100000, és kb. 12000 dolgoznak benne (!). A könnyebb emészthetőség érdekében a továbbiakban inkább jöjjenek képek:

Az átrium alja: ékszer, óra, kozmetikum - ahogy kell


A Printemps Haussmann kb. ugyanezt tudja, csak 40 évvel öregebb, és most éppen rosszabb állapotban van, illetve részben felújítás alatt áll. Tulajdonosai a Deutsche Bank és az olasz Borletti család. És úgy mellesleg érdekes történet, hogy az 1923-ban elkészült, szintén szecessziós, szintén üveg kupolát 1973-ban a mester unokái restaurálták (ezt nevezem hagyományörző családi szakmaválasztásnak:).
Ajánlott bejegyzések: