Még a hó elején jártam a nagyobbik (a közismert) párizsi diadalív tetején, és most a kezem ügyébe (na jó, egerem ügyébe) akadtak az ott készített szürkületi fotók.
Csodás panoráma a 12 összefutó sugárútra és az egész városra. Bónusz: odaföntről látszik az, ami lentről (jórészt a hömpölygő forgalom miatt) nem igazán: az Étoile körtér nem csak nevében csillag, hanem a pavé (a francia kisméretű kockakő) tényleg úgy van kirakva, hogy kirajzolódik belőle egy hatalmas csillagforma.
A C É a Louvre felé

A C É a Défense felé

A két sugárút között középen, a távolban a kis kupola és torony a Sacré-Cœur


1/2 7 körül kivilágítják az Eiffel-tornyot. A körbe-körbe forgó fényoszlop kb. 8-tól éles, a csillogást imitáló diszkófények 10-től 12-ig kapcsolódnak be. Hétvégéken és ünnepnapokon egyedi és/vagy színes megvilágítást kap.

És érdemes elolvasni ezt a szösszenetet, és megnézni a kapcsolódó galériát az Eiffel-torony közeljövőjéről. Az ügy természetesen nagy port kavart itt, de ahogy én látom, meg fog valósulni (sőt a huhogókat kivéve mindkinek és mindennek az az érdeke, hogy így legyen).

Most pedig indulok a Musée de Quai Branlybe, az Európán kívüli földrészek múzeumába, a torony mellé.